Szép napot mindenkinek! nálunk már este fél 8 van. A srácok fürödnek, én meg gondoltam leírok még néhány sort. Voltam a bankba kikértem az igazolást, remélem nem tettem hiába, és lesz értelme neki.
Szégyenlem magam. Nincs mentségem arra amiért ma is itt kéregetek, de már a teljes reménytelenség van csak elöttem és nem találok más kiutat. próbálom helyrehozni a helyrehozhatatlant. na ez szép szó volt. megpróbálom felvenni a kapcsolatot egy kinti magyar televizió társasággal hogy ott is tudjak hírdetni, de még nem kaptam visszajelzést. Megpróbáltam felvenni a kapcsolatot kinti ügyvédekkel is de nem jelentkeztek. megkértem az ügyvéd urakat hogyha van az ügyfélkörükbe tehetősebb személy akkor kérjék meg hogy segítsen nekünk, ezt úgy képzelném el, hogy a páromnak van egy 1/4-ed tulajdonrésze a nagyszülői ingatlanba, és erre kérnénk kölcsönt. A nagyszülőknek haszonélvezeti joguk van, és akkor lesz eladva az ingatlan ha ők már nem lesznek. Szerencsére jól tartják magukat, nem is szeretném hogy ez másképp legyen, megszerettem őket, mert másfél évig náluk laktunk a kapcsolatunk elején. Úgy gondolom egy jövőben bekövetkező időpontig kérném a pénzt kölcsön, ami igazából bármennyi év lehet mert nem tudhatjuk mikor lesz eladva ez a nagyszülői ház. Persze lehet hogy roszul gondolom a dolgokat, de már minden lehetséges lehetőségre gondoltam.
Igazán az lenne a jó ha sikerülne ezt a gyűjtést elkezdenem, de nem tudom hogy elindul-e valaha. Majd kiderül a közeljövőben. Mindenesetre köszönöm mindenkinek aki olvassa a blogomat, itt legalább kiírhatom magamból a problémákat, és nem kattanok meg időnap elött.
Persze van pozitívum is amiről írni tudok, a két fantasztikus kisrácom. Jó srácok imádnivalóak, úgy gondolom a lényeg hogy egészség legyen, a többi majd megoldódik valahogyan.
Persze nem tragikus a helyzet, mert nem az utcára kerülünk ha elárverezik a házat, ezt nem állítom, mert nem lenne igaz. A szüleimnél lenne hely számunkra és nem lennénk fedél nélkül, de úgy gondolom bármennyire is szeretem a szüleimet, a különélés egészségesebb és kevesebb konfliktust eredményez.
Örülhetek persze hogy vannak szüleim és van kire számítanom, ha elárverezik a házat, sokan nincsenek ilyen "szerencsés" helyzetbe, mert sok embernek nincs hova mennie.
Gondoltam önálló leszek, és felnövök. hát felnőnöm sikerült már, az önállóság még nem megy, úgy néz ki a dolog. Hibáztam nem is keveset eddigi életem során, hoztam rosz döntéseket, és vállanom kell a következményeit is. Mondanám hogy ez így van rendjén, csak beismernem és elfogadnom nehéz még. De a lényeg az mégis hogy van egy szerető feleségem, aki csodálatos anya is egyben, és a két srácom akik a legfontosabbak a világon.
Szép estét mindenkinek!
